Sötét eskük, hazug álmok

A XII. Kardok Ünnepe találkozó kalandmodulja

2019.03.03. 07:36 anarion

 

Kezdetét veszi az Égi Fény 3690. esztendejének telén, 
 A Halál hónapjainak második, a Csend havában.
Észak-Yneven, Haonwell városában... 

 

 A XII. Kardok Ünnepe találkozó 2019. március 02-án került megrendezésre Szombathelyen.

Erről a történetről tudni kell, hogy ez lett az új, személyes kedvencem. Ezt meg is említettem a találkozón az egyik kalandmesternek, aki azt mondta, hogy valóban jó lett, de neki a mai napig az a kedvence, amely az Észak Lángjai alidari eseményeivel egyidőben, szintén Alidarban, a Csodák városában játszódik. Bár azt is hozzá tette, hogy a Sötét eskük, hazug álmok egy olyan kaland volt, amelyet sokkal szívesebben lejátszott, mint mesélt volna.

Ez a kaland alapvetően lineáris, és végkifejlet, maximum a morális döntések és az oda eljutás módja miatt változhatott. Ennek oka, hogy a korábbi másfél napos helyett egy 8 órás találkozóra íródott, és szerettem volna elérni, ha minden csapat ugyanazt az élményt, kalandot élje át. Ez persze nem azt jelentette, hogy ne lett volna lehetőségük szerepjátékra, ahogyan azt egy játékos meg is jegyezte később. Elmondta, hogy örült annak, hogy olyan versenymodullal is találkozott, ahol erre is volt lehetősége. Nem tudom, hogy ez az én érdemem, vagy a mesélőé, remélem, hogy szavai mindkettőnket dícsértek.

Ennek a történetnek a megírásával az volt a célom, hogy a játékosok egy olyan kalandfilm, kalandregény szerű játékot játszhassanak végig, amelyben ők a főszereplők, a kalandmester pedig ehhez segíti hozzá őket. Amelyben van nyomozás, van akció, van utazás, vannak zajos helyszínek, és még misztikus, horrorisztikus események is, mindezek között pedig kevés az üresjárat.

Ezért igazából nem az volt a lényeg, hogy meddig jutnak el a karakterek, hiszen minden csapat előtt ott volt a lehetőség (a 10 résztvevő csapatból 4 el is érte a végkifejletet, 2 csapat pedig már a kapujában állt), hogy a történet végére érjen, hanem az, hogy hogyan, és ezalatt a játékosok mennyire személyesítik meg a karaktereiket, mennyire hozzák őket és élik meg a helyzeteket.

Mindig olyan kalandokat szoktam írni, amilyeneket szívem szerint jómagam is játszanék.

Ez a történet is ilyen.

Jó szórakozást hozzá!

 

  >> Sötét eskük, hazug álmok - letöltés <<

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kardokunnepe.blog.hu/api/trackback/id/tr5714664617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

András Naszrai 2019.03.05. 09:10:25

Sziasztok!

Először is azzal kezdeném, hogy köszi a rendezést, nagyon jó kis nosztalgikus buli volt!

Aztán pedig szeretnék adni egy kis visszajelzést, miszerint...

Bár állati jól éreztük magunkat meglehetősen csalódottak voltunk nagyjából a harmadik óra felétől egészen a végéig. Ennek oka pedig az volt, hogy felbéreltek minket hogy nyomozzunk, találjunk meg egy elrabolt lányt, aztán mikor nyomoztunk volna egyszerűen nem voltak nyomok. Elmentünk az arénához, felkutattuk a patkányt, tőle megtudtuk hogy melyik irányba induljunk, és itt vége volt a nyomozásnak. Hiába fogtuk el élve az egyik zsoldost a fogadóban, nem tudott mondani semmit. Hiába mentettük meg a másik elf lányt, nem tudott semmit. Hiába fizettünk a kapuőröknek mikor megérkeztünk, nem tudott semmit. Az egyetlen maradék nyomunk az anyajegy volt, sejtettük, hogy annak kulcsszerepe van, szóval arról próbáltunk kérdezősködni. Elmentünk egy Kyel szentélybe, hogy beszéljünk a helyi papokkal, hátha tudnak valamit az anyajegy jelentőségéről, nem tudtak semmit. Közben egyre szarabbnak éreztük magunkat, hogy nem igaz hogy nem jövünk rá, hogy mi a következő nyom. A mélypont az volt mikor elmentünk az inkvizíció székházába segítséget kérni az anyajegy témában, és nyilván elhajtottak minket mondván hogy van jobb dolguk. Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve mágiával megpróbáltam megkeresni a lányt a nyakláncon keresztül, ami adott egy kis támpontot, de aztán amikor jött a szellemes-árnyas jelenet, akkor esett le, hogy azt vártátok tőlünk végig, hogy céltalanul bolyongjunk a karneválban és tök véletlen belebotoljunk a következő nyomba. Na ez bizony feldühített, nem tagadom. Hogy hagyjátok hogy a játékos bénának érezze magát mert nem talál nyomokat, aztán odavetitek a megoldást csak úgy, a nulla erőfeszítésért. Egy szó mint száz, az ötlet jó volt, de sajnos a kivitelezéssel voltak gondok. Véleményem szerint ez a modul nem díjazta a modulmegoldást, helyette azt díjazta aki terv és cél nélkül sodródott az árral és várta hogy az ölébe pottyanjon a megoldás. Nagyon bosszantó volt, hogy mennyi időt elvesztegettünk nyomozásra, holott ha csak simán elmegyünk a szomszéd városba és bulizunk egyet a karneválban akkor délután 2-re végzünk a modullal. Mondanom se kell, hogy így persze nem tudtuk befejezni. Kicsit más téma, hogy a sztori bár ötletes volt, a magja gyakorlatilag egy olyan “szörny” tevékenykedése volt, amit nehezen hiszem, hogy bármelyik karakternek lett volna esélye ismerni. Nálunk a csapatból a játékosok sem ismerték, egy kivétellel. Ha rajtam múlt volna valószinűleg sosem jövök rá, hogy mire szolgálnak a kristályok. Sőt tovább megyek, ha bárki jó szerepjátékkal tényleg aszerint akart volna játszani, amit a karaktere tudhat, szintén nem jön rá mik azok a kristályok. Annyira ritka és annyira marginális tudás ez, hogy néhány kifejezetten kutató jellegű karakternek, mint varázsló és pap, engedném eleve, hogy egy nagyon durván lerontott IQ próbával megpróbálja megfejteni. Ez már konkrétan a személyes véleményem, de szerintem egy ilyen dologra építeni a modult hiba. Egy múmia vagy egy bármilyen másik élőholt boszorkánymester vagy bármi jobb lett volna, amiről a leghülyébb gladiátor is elsőre tudja, hogy bizony ezt le kell zúzni. És végezetül szeretném ha ezt nem panaszkodásnak és gonosz fikázásnak, szándékos gonoszkodásnak, vagy ilyesminek vennétek, hanem építő kritikának, ami azzal a céllal született, hogy segítsen titeket a jövőben még jobb modulokat kitalálni.

Mégegyszer köszönjük a rendezést, és mindazok ellenére amiket fent részleteztem, tényleg nagyon jól szórakoztunk!

Üdv,
Naszi

anarion 2019.03.05. 13:07:11

Köszönöm a hozzászólást és az észrevételeket. Sok igazság van abban, amit leírtál, van ami felmerült a mesélők csoportjában is.

Nem tudom, hogy melyik csapat voltatok, de ha a harmadik óra felére mar Raveenben voltatok, akkor igencsak céltudatosan törtetek előre a cél felé.

Gondolom, elolvastad a kalandot, így látod, hogy meglehetősen sok minden történik benne, amíg eljutnak a karakterek a végkifejletig. Minderre a játékosoknak netto 8 óra állt a rendelkezésére. Sok csapat volt, akik nem indultak útnak azonnal, amint valamilyen mágikus módszerrel megtudták, hogy melyik irányba, és milyen messze van a lány, hanem meg nyomoztak a városban, amellyel több információhoz jutottak az elrablókról és hogy mi, hogyan történt. Ez időbe telt, így ezek a csapatok a játék félidejében még csak a Kék Herceg fogadónál jártak. És a kaland fele még hátra volt. Pont amiatt, mert nyomozással töltötték az időt.

Itt pedig ki kell térni arra is, hogy vannak, akiket a nyomozás csak egy ideig hoz lázba, akcióra, harcra vágynak. Igyekeztünk a modullal mindkét irányvonalnak megfelelni, es arra törekedtünk, hogy pörgős, feszes legyen, kevés holtidővel.

Abban igazad van, hogy a fogadóban levő zsoldosoltól sok használható információt nem lehetett megtudni (maximum a megbízók személyleírását, és hogy hová tartanak), ez azonban szándékosan így lett megírva, hiszen ha egy körültekintő megbízó nem fecseg. A másik lány pedig azon kívül, hogy elrabolták, itt hagyták, és több tucatszor megerőszakolták, nem nagyon tudott mit mondani.

Raveenben szándékosan nem terveztem kiterjedt nyomozást, mivel eleve úgy számoltunk, hogy a játékidőből erre már csak nagyjából a fele lesz hátra, sok csapat majd csak a játékbeli napon, estefelé esik oda. A modul írásakor felmerült, hogy legyen-e itt nyom vagy sem, azután úgy gondolkodtunk, hogy egy körültekintő megbízó, aki régóta tervezi amit tesz, itt még körültekintőbb, mint Haonwellben, és had legyenek kicsit frusztráltak a játékosok, hogy eljutottak odáig, és itt megakadtak. Ez a frusztráció pedig szándékos elem volt, hogy megalapozza a későbbi sötétebb hangulatot.

Itt valóban filmszerű elem jött, a váratlan szerencse, a szellem, és utána minden újra sínre került. És ekkor meg a kalandnak a harmada hátra volt. (De melyik regényben vagy kaland vagy akciófilmben nincs ilyen váratlan szerencse, amely újra a helyes útra tereli a főhőst?) Ez szándékos elem volt.

Abban is egyet értek veled, hogy különböző csapatok, különböző felkészültség. Ennek ellenére azonban a kaland úgy íródott, hogy minden csapat végig tudta csinálni, maximum az változott, hogy a végére mélységében ki és mit fogott fel belőle. Volt olyan csapat, akik számára gonosz szektások elrabolták a lányt, és valami mocskos rituáléra akarták felhasználni, míg más csapat jobban megértette a miérteket is. Mindez attól függött, hogy az egyes csapatokban milyen karakterek voltak, és azok milyen képzettségekkel bírtak. Ezt azonban mi nem tudhattuk, és a saját szintjén minden csapat máshogyan élte meg az eseményeket. Ezt azonban gondolom vállalják a csapatok, amikor elkészítik a karaktereket.

(Elárulom, régebben a Kardok Ünnepe találkozókon azért előre elkészített karakterek, vagy ahogy mi neveztük, szereplők voltak, hogy ilyen ne forduljon elő. Mivel a szereplők eleve a modul ismeretében kerültek kidolgozásra).

A következő Kardok Ünnepe találkozóra azonban minden tanácsot megfogadunk, és igyekszünk is azokat majd figyelembe venni.